2009. október 21., szerda

A kisbusztulajdonlás a bogarazással párhuzamos volt egy ideig nálam, mert először nem tudtam vele mit kezdeni. A bogaraimat minden szempontból kiveséztem. Használtam őket, szereltem, alakítottam, formáltam. Úgy gondoltam felülkerekedtem mindegyiken, megzaboláztam őket.
A busz más volt. Nem éreztem azt a magabiztosságot, szerettem volna megérteni a filozófiáját.
Tudom, munkásautó. De akkor is, a gumicsizma is reneszánszát éli és divatcikk lett belőle.

Ami a párizsi kifutókon a haute couture, az iparművészetben a Vaszilij szék Breuer Marcelltől,
az nekem a közutakon ezekben a járművekben nyilvánul meg. A Transporter a 45 utáni Németország szülötte, kiérződik a formavilágán az igény. Hogy mire? Ezt én nem tudom pontosan megfogalmazni, de azóta, illetve ma ilyen már nem születik.

Akkoriban a franciák is készítettek egy kishaszonjárművet, na az keményebb a Transporternél, de szerintem inkább De Gaulle tábornok provokációja volt Citroen HY néven.

A franciák kisbusza így nézett ki:








Első ránézésre érthető miért lett közkedveltebb a barátságos kinézetű "emberarcú" T1, a HY-hoz képest.
Mára a franciák inkább Sarkozynével provokálnak, az amerikaiak meg H1-el, és nem otthon, hanem a közelkeleten. Bár ez is lassan történlemmé válik, mármint közlekedési szempontból, ugyanis a General Motors bejelentette, befejezi a Hummer gyártását gazdasági okokra hivatkozva. Kár érte, pedig annyira csúnya volt...

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.